A hétvégi terveimmel, pontosabban a megvalósulásukkal kapcsolatban elég vegyes érzelmekkel számolhatok be: az időjárás derékba törte a túrázási vágyamat, a szombat esti koncertekre pedig végül csak egyetlen ismerősöm (no meg jó néhány ezer számomra ismeretlen) jött el, ennek ellenére azért kellemesen telt az este. Olyannyira, hogy a koncert utáni filmvetítésekre is maradtunk, habár a fél órás sorban állás a spéci rádiós fülhallgatókért meg az első vetített rövidfilm majdnem eltántorított bennünket. Annyira mesterkéltnek és erőltetettnek találtam ezt filmet, aminek sajnos vagy szerencsére a címét sem tudom, hogy képes voltam időről-időre áthangolni a fejhallgatót a Made in Hungária című - szintén megkérdőjelezhető művészi értékkel bíró - egész estés alkotás hangsávjára, amit szimultán vetítettek a szomszédos vásznon. De aztán Török Ferenc Koccanás c. filmje feledtette velem a bajaim, bár ebben leginkább az operatőri munka volt a bámulatos, ami talán a film végére - mivel nem is volt olyan rövid ez a rövidfilm - veszített kicsit a varázsából.
No és még némi "fejlemény" a hétvége után: eddig még csak lélekben éreztem magam öregnek, de míg sorban álltunk a vetítés megkezdése előtt, elkezdett fájni a derekam, az esős időt meg a vállamban éreztem a hétvégén, szóval azt hiszem lassan a testem is hozzávénül a tudatomhoz...
Hét vége
2009.06.08. 02:27
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://langlovag.blog.hu/api/trackback/id/tr261170570
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
És mondá