Nem gondolom, hogy többet érnék, mint egy marék döglött molylepke, hogy az bármit is jelentene, hogy péntek éjjel, az utolsó 1-es villamoson a munka után sokadik átmeneti szállásom felé tartva Kunderát olvasgatok és dzsesszt hallgatok, de elég szürreális élmény egy ilyen…
És mondá