Gondoltam a mai éjjelnél keresve sem találhatok jobb időpontot arra, hogy még jobban gyötörjem magam egy kicsit, mert miért is ne... 
 Majdnem egy napja lehetett, hogy aludtam 3 órát, majd reggel megnéztem egy lakást nem túl nagy hittel, pedig egész tetszetős volt egyébként, aztán délután irány a munkahely, délután 5-kor egy gyors reggeli, majd  este 11 után nem sokkal haza is érkeztem, test és lélek hullafáradtan, kéz a kézben. Szép csendesen megvártam a fotelomban, ahogy teljesen magamba zuhanok, ehhez röpke 2 órára volt szükségem, majd amikor már mozdulni sem bírtam, úgy véltem épp itt az ideje, hogy felküzdjem magam ma éjjel is a Gellértre, pedig munkából hazafelé a lépcsőn is alig bírtam feljönni. Mondanom sem kell ma éjjel teljesítettem eleddig a leghamarabb a jól megszokott 23 km-emet, már ami az aktív tekerést illeti, mert máskülönben olyan sokat üldögéltem a padjaimon a Citadellánál és a Lánchídnál, mintha a reggel soha nem jönne el...
 Pedig közeleg, de én hullafáradtan kitérek előle...

Quimby : Hullabár Hullabárban vérszegény Hulla fáradtan letér A térképről egy sörkorcsolyán Csúszva Éjféltől kínpadra lép A TV-ből egy szellemkép Hátradől a képernyőn Kinyúlva Lehettél volna emberszabású Húshagyó keddet is csontig faló De lettél inkább bíbor varázsú Boszorkánykonyhán csontlevesben Haló szövet Hullasápadt földi lény Kripta-garzonjában él Léthatáron egyensúlyát Nyomja Hogyha lenne véredény Véradóban vérszegény Életében hulla jó vicc Volna...