Úgy tűnik a testem helyett a gondolataim alszanak téli álmot, mivel semmi nem dolgozik idebenn, semmi nem hoz lázba. Kivárásra rendezkedtem be, talán hosszabb időre is... Várom a tavaszt, várom a nyarat, várom az életet. Persze nekem is elé kellene mennem, csak nehéz lépésre emelnem a lábam. Egész napom elcseszem a munkahelyen, este már semmihez sincs se kedvem, se erőm. És persze mindenki ilyenkor kér szívességet tőlem, amikor enni sincs már erőm és/vagy kedvem. Hát legyen (valami)...
Téli álom...
2009.01.15. 01:04
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://langlovag.blog.hu/api/trackback/id/tr37878781
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
És mondá