Lánglovag

Nem írtam pár napja, bár visszagondolva ezekre az elmúlt napokra: komoly, elraktározásra méltó emlékeket nem is szültek igazán... És ez azért elszomorít, mint ahogy általában szokott...
A csütörtök például a szerda ikertestvére volt, ugyanúgy munka, majd utána Stex, csak ezúttal az egyik munkatársammal ültem be. Legfőbb témánk egyik barátunk közelgő esküvője meg az ezzel kapcsolatos teendők voltak, mondjuk a nászajándék továbbra is kérdőjel, a legénybúcsúra viszont sikerült ötletelnünk. :) Ráadásul úgy néz ki a munkatársi kapcsolatunk is hosszú lehet, ugyanis a jövő- és képzeletbeli könyvesbolt&kocsma üzleti tervem is tetszést aratott, így sikerült újabb társat szerezni a projektemhez.
Pénteken délelőtt aztán bejártam a várost, remek idő volt, összevásároltam egy számítógépnyi alkatrészt, majd irány a munka. Este pedig a Giero, Szilvuplé, Instant... Másodpercnyi ismeretségek köttettek csak, aminek kapcsán egy borospohár is a zsebemben landolt, úgy kb. ez az egyetlen, ami meg is maradt az este után.
 Szombaton aztán a munkahelyről ébresztettek: két óra alvás után kedves női hang köszönt rám a telefonomban, majd egy óra múlva egy még kedvesebb, ekkor már kénytelen voltam bejönni. A metróhoz menet álmosan süttettem magam a napsütésben, ha lett volna idő letusolni, egészen prímán éreztem volna magam. Munkahelyen végül is elrendeztem a dolgokat, délre haza is értem végül. Otthon összeraktam a gépem, este már blogolhattam volna, de éjfél körül már erőt vett rajtam a fáradtság, s mivel ma dolgoznom kellett jönni, így nem erőltettem a dolgot.
 Még másfél óra és végzek, majd irány haza (vagy legalábbis irány a jelenlegi lakhelyem).