Lánglovag

Ma is mint tegnap, csak dolgoztam kifulladásig. Pénteken ugyanez vár, este fárasztó hazautazással, már ha el tudok szabadulni időben a munkahelyről. Otthon aztán várnak az aggodalmas szülői tekintetek (az elmúlt hetekben sem lettem jobb/sikeresebb ember), pár baráti szívesség ennek…

Úgy tűnik a testem helyett a gondolataim alszanak téli álmot, mivel semmi nem dolgozik idebenn, semmi nem hoz lázba. Kivárásra rendezkedtem be, talán hosszabb időre is... Várom a tavaszt, várom a nyarat, várom az életet. Persze nekem is elé kellene mennem, csak nehéz lépésre emelnem…

  Senki ne várjon magas röptű bejegyzést, mindösszesen arról van szó, hogy megpróbálom kialudni magam, s egyúttal eltüntetni a szemem alól a táskákat (bőröndöket, konténereket, ésatöbbi). Újjászületés és varázslat. :)  Ha összejön a trükk, David Copperfield…

Az élet egyszer úgy hoztaHogy szerelmes lettem én.Vágyaim a bolyhos fellegekig értek,Nem volt olyan vétekMit érte el ne követtem volna.Egyszer szerelmes voltam.Legalábbis ezt hittem én,Szememben féktelen tüzek égtekS nem voltak miértekCsak a csillagok közt bolyongtam.A végtelen…