Lánglovag

 Ezúttal nem mondhatom, hogy ne lett volna lehetőségem valahol az éjszakában tölteni az szombat estét. Barátaim, ismerőseim szerveztek egy kis pókerpartit, aztán ha minden igaz a ZP felé vették az irányt, ahol az Anima zenél/zenélt ma. Én is mehettem volna, s nem azért nem…

A hét összes napja közül péntek este fekszem le a legkorábban... Bár szombat este még rácáfolhatok erre... Hiába, élni tudni kell! (Majom a ketrecben) No lepihenek és gondolkozom picit reggelig, hogyan is legyen tovább... 

  Every time it rains I think of you And that's the time I feel so blue When the rain starts falling My love comes tumbling down And it's raining Teardrops from my eyes If you see clouds Here in my eyes It's just because You said good-bye Although the sun is shining There's no…

 Ha az érdektelen blogbejegyzésekért egy év börtön járna, akkor én már a többszörös életfogytiglanomat tölteném valahol. De most megtoldom a büntetésem újabb egy évvel.  Ma (persze tegnap) reggel hétkor (egy szemhunyással azután, hogy álomra hajtottam a fejem) a…

Hát tegnap picit nagyon kibuktam, azt hiszem ezt le sem tagadhatnám... Nem mintha a hátam mögött álló nap jobb, szebb lett volna (sőt...), de most mégis csak mosolyogni tudok az előző postokon. Csak mert tudom: lesz még rosszabb! :) Nevess magadon, lebegj csak szabadon! Az agyam…

Szóval lefeküdtem úgy hajnal 4-kor, ébredés 8-kor, munka 9-től. Agyzsibbadás délután ötig, de mivel a délutános munkatársam tízoldali tüdőgyulladással jött dolgozni, ezért rövid úton hazazavartam és maradtam este 11-ig. A héten marad is betegszabin, így a maradék egyetlen…

 Ez a két szó nem megy ki a fejemből... Tudom az előző bejegyzésemben még egészen mást mondtam, de hazudtam. Vagy most hazudok. Nem tudom. Na jó, tudom. A kettő között van valahol az igazság. Egy számtani közép: ez vagyok én. A földön élő (majd) hétmilliárd ember…